2. fejezet

A redőny lukacsain keresztül már erősen besütött a Nap Na Rim szobájába, de a lány továbbra is csak feküdt hason az ágyba és csorgatta nyálát a párnájára. Olyan mélyen azért mégsem aludt, ugyanis kisebb, nagyobb neszekre lett figyelmes a szobán kívülről. Remélte, hogy csak a szomszéd lakások egyikéből jönnek a zajok, de ez közelebbinek hatott. Biztosan odakintről jöttek.

Na Rim végül elhitette magával, hogy csakis a kutya lehet, semmi gáz. Melyik hülye ember törne be hozzá reggel a hetedik emeleti lakásba? Nincs az az Isten.

Már épp úgy döntött visszaalszik egy órácskára, amikor is a kinti zaj csörömpölésbe ment át. Aztán egyre hangosodó léptek jelezték, hogy valaki közeledik a szoba ajtajához.

A lány feszült lett. Szemei kipattantak, de még nem volt ideje átperdülni a hátára, mikor kicsapódott az ajtó.

- Na jó reggelt baszadék. Lefőztem a kávédat, gyere ki.

- Lydia! - nyivákolt. - Amikor azt mondtad átjössz, én azt hittem délután fogsz.

- Kincsem, lassan 1 óra lesz. Már az ebéddel is készen vagyok. Az előbb mosogattam, azért zörögtem ennyire.

- Kihasználod, hogy nálad maradt a kulcs. Terrorban tartasz. Hogy lehet így rám rontani az ajtót? Szebben esetleg nem lehetne üdvözölni?

- Annyit rinyálsz... Tudod, ez idolként majd nem működhet így. Ott aztán kapod majd a hideg zuhanyt kisanyám. Nem lesz itt semmi jóság. Én legalább főztem neked

- És tényleg, te mióta is vagy itt, hogy ennyi időd volt?

- Hát úgy fél 11-es metróval jöttem, majd buszoztam egy kicsit. 11-kor már itt voltam.

- Mit csináltál akkor ennyi ideig? - érdeklődte gyanakodva Na Rim. Leült a bárszékre és ujjait ráfonta a kihűlt kávésbögrére. Közben Lydia arcát méregette.

- Először is a ház aljában lévő ABC-ben bevásároltam, majd feljöttem, főztem, közben itt-ott pakolásztam, cigiztem meg ilyenek.

- Cigiztél? - Na Rimot nem maga a cselekmény lepte meg, mert tudta, hogy barátnője régóta dohányzik, csak kíváncsi volt a részletekre.

- Aha, a WC-n.

- Te ugye csak viccelsz velem? Ott van az erkély, oda nem mehettél volna ki?

- Én ilyen amerikai stílusban tolom, ez van. A csikkeket lehúztam.

Lydiáról tudni kell, hogy elég gyakran tolja "amerikai stílusban". Ez csakis azért van, mert 10 éves koráig ott élt és ott született, és hogy ez még ne legyen elég, koreai-amerikai félvér. Ezért lengi körbe egész Gangnam. Rajonganak érte minden bárban. Bár nem híresség, celebnek sem mondható, de rengeteg az ismerőse, főleg Sungkyu miatt.

- Szuper. Remélem nem lesz büdös odabent.

- Nem mindegy milyen illat van a WC-ben?

Megforgatta a szemét és már válaszra se méltatta a kérdést Na Rim. Terelte a témát. - Amúgy mi a helyzet veled? Minden rendben?

- Dehogy van rendben. Az a faszfej két nappal ezelőtt elment az Octagonba bulizni velem. A pultnál álltam, mert elküldött piát venni és mire visszafordultam, már rajta tekergett egy kurva. Belenéztem Sungkyu szemébe és csak nevetett.

- És mit tettél?

- Mit tettem volna? Hagytam. Eltűntem a helyiség másik felében és smároltam egy csávóval. Na jó, egy kis tipi-tapi is volt, de aztán megtalált Sungkyu. Kirángatott az Octagonból és hazamentünk.

Na Rim tudta, hogy itt még nincs vége a sztorinak. Észrevette a nagy lila foltokat Lydia karján.

- Mit csinált veled otthon?

- Jó, egy kicsit nekinyomott a falnak - vallotta be Lydi.

- És még?

- Ccc... Ha annyira tudni akarod, meg is pofozott.

Na Rim felháborodva tette fel a kérdést, ami már olyan régóta érlelődött benne. - De akkor miért vagy még vele?

Lydia meglepődve tekintett a lányra. Mintha ennél hülyébb kérdést még sose hallott volna.

- Azt hittem egyértelmű. Pénz és népszerűség. Fél éve már, hogy nem érzek iránta semmit. Még annyi gusztusom azért van hozzá, hogy lefeküdjek vele, de se több, se kevesebb. Egy kis 34 éves rohadék pondró.

- De hát a hírnevedet már megszerezted. Miért kell hozzá neked még mindig Sungkyu?

- Mert ha véget vetnék a kapcsolatnak, mindent elvenne tőlem és nem mehetnék már oda, ahova ő jár. Márpedig a legtöbb elit bárban előfordul, így csak a sima bulik maradnának, amik egyrészt szarok, másrészt nincs egy ismerősöm se ott. Miközben a Rococoban már voltam sztárvendég is. Átérzed, hogy mennyire le kéne adnom a szintet? És eltartani se tudnám magamat - elhallgatott egy pillanatra, hogy kieresszen magából egy fájdalmas sóhajt, majd folytatta: - De te ezt úgysem értheted. Majd egyszer, ha bekerülsz ebbe az életbe. Talán már nincs is olyan messze.

- Ezt hogy érted?

- Úgy, hogy neked is küzdened kell azért, hogy hírnevet kapjál, pénzt és mindezeket meg is tartsd. Most külsősként szépnek látod az egészet, de tudod én már sok befolyásos emberrel találkoztam, és beszéltek nekem őszintén ezekről. Neveket nem mondhatok, de a Star Empire Entertainmentről jöttek ki ilyesfajta hírek. Elárulhatom neked, hogy mindazt, amit a cikkben elárultak, még távol állt a valóságtól. Sokkal kegyetlenebbül bántak velük, mint bárki hinné.

- Te most el akarsz ijeszteni attól, hogy idol legyek? Mert akkor elmondom, hogy nem érdekel mit mondasz. Csak azért is ezt választom, és nem fogok változtatni a véleményemen.

- Nem elijeszteni akarlak, csak rádöbbenteni a valóságra. Persze nagyon örülök, hogy nem oda jelentkeztél, hanem a Seven Seasonst választottad. Legalább ott lesz a Block B is. Majd találkozhatsz velük.

- Már ha felvesznek. - Na Rimnak újra eszébe jutott a Casting és az e-mail. - Meg is kéne néznem a Gmailemet - kelt fel a bárszékről és ment be a szobájába, hogy kihozza a konyhapultra a laptopot.

- Hagyjad már azt az e-mailt. Na idefigyelj, ma csak azért is foglak és elviszlek bulizni. Talán még valami faszit is összeszedünk neked. Meg van egy másik tervem is, de ezt egyelőre nem árulhatom el.

Rejtélyes ötlete megrémisztette Na Rimot. Ezúttal tudta, hogy nem fogja legyőzni Lydia akaratát és ő fog fölényeskedni felette.

- Most pedig elviszlek a fodrászomhoz. Elég volt ebből az unalmas gubancból. Sztár leszel, ha sikerül, ha nem!